Száraz szilárd anyagú takarmányozás vs. folyékony takarmányozás - mikor mit vegyünk be?
Fontos elemek minden biogázüzemben: szilárdanyag-táplálás
Ha mindezeket a pontokat figyelembe vesszük, akkor a biogázüzemben olyan megfelelő szilárdanyag-táplálási technológiát kell telepíteni, amely képes a biomasszát költséghatékonyan táplálni. A mezőgazdaságból származó folyékony hulladékok, mint például a trágya és a glicerin, vagy a zsírfogókból származó maradékok általában szivattyúk segítségével közvetlenül a fermentálóba szivattyúzhatók. Mivel ez gyakran olyan hulladékot jelent, amely idegen anyagokat, például köveket, fém alkatrészeket és szennyeződéseket (pl. fa, szíjak stb.) tartalmaz, az anyag kezelhető szintre való csökkentése érdekében macerátorok és idegenanyag-szeparátorok használatát javasoljuk.
Higiénia
Higiéniai előírások hatálya alá tartozó bemeneti anyagok használata esetén mélytisztításra van szükség az anyagban található, a környezetre veszélyt jelentő paraziták, vírusok és baktériumok elpusztításának biztosítása érdekében. Ez különösen az állati eredetű szubsztrátokra, például a vágóhídi hulladékra és az élelmiszer-hulladékra vonatkozik. A leggyakoribb eljárás során a bemeneti anyagot legalább egy órán keresztül legalább 70°C-ra melegítik, majd max. 12 mm-es méretig. Ehhez az eljáráshoz bevált rendszerek a kontakt alapú macerátorok, amelyeket térfogat-kiszorításos szivattyúkkal kombinálnak. A Vogelsang térfogat-kiszorító szivattyúk gyakran viszkózus és koptató hulladékot pumpálnak biztonságosan, míg a RotaCut macerátorban egy 12 mm-es méhsejtes szita biztosítja, hogy minden elem a megengedett maximális méretre csökkenjen. Speciális opciók biztosítják, hogy egyetlen bemeneti anyag sem jut át kezeletlenül a macerátoron.
Nem folyékony biomassza betáplálási folyamata
A biogázüzemeket elsősorban nem áramló szilárd anyagokkal (más néven szubsztrátokkal) táplálják. A táplálási folyamatok nagyjából két kategóriába sorolhatók: Száraz szilárd anyaggal történő táplálás és folyékony táplálás. Száraz szilárd anyaggal történő táplálás esetén a bemeneti anyagokat közvetlenül a fermentorba helyezik. A leggyakrabban alkalmazott módszer a betáplálócsigák, amelyek a szilárd anyagot felfelé és a szerves szuszpenzióra szállítják. Ennek a technológiának a fő előnye a viszonylag alacsony beruházási költség. A szilárd anyagot azonban az emésztőben lévő keverőkkel kell felkavarni, ami csak nagyon magas energiaszintek mellett lehetséges. Emellett ez a technika nem teljesen alkalmas hosszú szálú szubsztrátumok (pl. autófű, szalma vagy mezőgazdasági hulladék, például trágya) esetében.
Folyékony táplálás esetén a biomasszát először összekeverik egy folyékony szuszpenzióval, az emésztőfolyadékkal vagy az úgynevezett recirkulátummal az emésztőből. Ezt a folyamatot cefrézésnek is nevezik. Az így keletkezett táp cefrét ezután az erjesztő térbe szállítják (ez általában szivattyúzást jelent). Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a biomassza folyékony formában érkezik az emésztőbe, és a keverés lényegesen kevesebb energiafelhasználást igényel, a szerves szuszpenzióval jól keveredő emésztőtartalom mellett. Ha a szilárd anyagot is egyidejűleg dolgozzák fel, a csökkentett energiaigényhez fokozott gáztermelés is társul. Ezzel jelentősen csökken a lebegő rétegek kialakulása által képviselt, széles körben elterjedt probléma is.
Alternatívaként léteznek olyan folyékony tápláló rendszerek, amelyek a megújuló anyagok mellett rendkívül eltérő tulajdonságú szerves hulladékot is képesek táplálni. Számos biogázüzem támaszkodik ilyen rendszerekre. Vagy azért, mert a klasszikus megújuló anyagok mellett olyan növényeket is fel akarnak használni, mint a burgonya vagy a répa, vagy azért, mert a felhasznált biomassza rendkívül ingadozó tulajdonságokkal rendelkezik (pl. élelmiszerhulladék vagy háztartási szerves hulladék). Más biogázüzemek nagyon rugalmasan reagálnak, mert kedvező feltételekkel vásárolják fel a piacon éppen elérhető biomasszát. Az ilyen típusú biogázüzemekhez olyan rendszereket terveztek, mint a PreMix. Sokféle biomassza megbízhatóan, könnyen és jól összezúzva juttatható be a fermentálóba, ami az ilyen biogázüzemek gazdaságos működésének egyik alapfeltételét jelenti.
