A biogázban rejlő lehetőségek felszabadítása: Mélyreható áttekintés
Biogázüzemek: Biogázüzemek: típusok és alkategóriák
A biogázüzemek fontos kapcsolódási pontot képeznek a fenntartható energiatermelés és a hulladékgazdálkodás között. A szerves anyagok felhasználásával ezek az üzemek kettős előnyt kínálnak: csökkentik a környezetszennyezést, miközben megújuló energiát termelnek a maradékokból és a feltételezett hulladékból. A biogázüzemek különböző típusainak és alkategóriáinak megértése elengedhetetlen a megújuló energiamegoldásokban való eligazodáshoz.
Nedves erjesztés és száraz erjesztés
A két erjesztési módszer
A biogázüzemeket gyakran különböző szempontok szerint kategorizálják. Megkülönböztetnek például nedves erjesztést és száraz erjesztést. A nedves erjesztés során a szilárd anyagot folyadékkal keverik össze. Az így keletkező szerves szuszpenzió általában folyékony, és szivattyúkkal mozgatják. A száraz fermentáció során a halmozható biomasszát "dobozos fermentálóba" vagy "garázsfermentálóba" csomagolják, majd folyadékkal (a "perkolátummal") permetezik. Az alulról kiszivárgó perkolátumot összegyűjtik és újra a biomassza tetejére juttatják. Ez megkönnyíti az erjedési folyamatot, és ezáltal lehetővé teszi a biogáztermelést. Ez a fajta üzem nem annyira elterjedt, és elsősorban szerves hulladék, például zöldhulladék vagy a háztartásokból származó élelmiszerhulladék fermentálására használják.
Biogázüzemek és biometánüzemek
Az számít, hogy mi jön ki
Egy másik különbségtétel a biogázüzemek és a biometánüzemek között. Mindkét üzem biogázt termel. A biogázüzemekben (ez a legelterjedtebb típus Németországban) ezt a biogázt egy kicsit feldolgozzák, majd egy közeli kapcsolt energiatermelő egységben közvetlenül villamos energiává és hővé alakítják. A biometán üzemekben a biogázt olyan alaposan feldolgozzák, hogy az - a földgázhoz hasonlóan - szinte teljes egészében metánból áll. Ez a biometán ezért közvetlenül betáplálható a földgázhálózatba, ahonnan elszállítható és ott égethető el, ahol az energiára szükség van.
Hulladékkezelő üzemek
A szerves hulladék ésszerű felhasználása
Egy másik gyakori osztályozás a felhasznált biomassza alapján történik. Megkülönböztet kofermentációs növényeket vagy hulladéknövényeket és megújuló alapanyagú növényeket. A "kofermentációs üzem" kifejezés a németországi biogázboom kezdeti napjaira nyúlik vissza. A gazdálkodók olyan rendszereket építettek, amelyekben a hígtrágyában még meglévő energiát biogáz formájában akarták előállítani és felhasználni. Hamarosan rájöttek, hogy sokkal több biogázt tudnának termelni, ha a folyékony trágya mellé kozubsztrátokat is adnának, például meg nem evett élelmiszert, gabonát vagy szerves hulladékot. Így született meg a kofermentációs üzem kifejezés az olyan biogázüzemekre, amelyek ipari maradékokat és hulladékanyagokat, valamint mezőgazdasági hulladékot, például folyékony trágyát és trágyát fermentálnak. Az idő múlásával az ilyen mezőgazdasági alapú, hulladékanyagokat erjesztő biogázüzemek aránya meredeken csökkent. Ehelyett számos ipari üzem épült a kommunális, kereskedelmi és ipari hulladékok kezelésére. E fejlődés során a "hulladéküzem" kifejezést kezdték használni azokra a biogázüzemekre, ahol szerves hulladékot erjesztenek.
Megújuló anyagú növények
Mik ezek és miben különböznek egymástól
A megújuló anyagokat előállító üzem kifejezés abból az időszakból származik, amikor a kormány úgy döntött, hogy támogatja a megújuló anyagok, különösen az energianövények erjesztését. Ezek a biogázüzemek a mezőgazdasági hulladékon kívül csak megújuló alapanyagokat fermentálhatnak. A mezőgazdasági hulladék általában trágya és hígtrágya. Tipikus megújuló anyagok (energianövények) a következők:
- Kukorica (kukorica) és fűszilázs,
- GPS (egésznövényes szilázs)
- olyan növények, mint a burgonya, répa stb. feltéve, hogy nem élelmiszertermelésre szánták/nem szánták.
Ez a növénytípus Németországban széles körben elterjedt. A megújuló energiákról szóló törvény (EEG) hatálya alá tartozó különleges szabályok és támogatások vonatkoznak rájuk. Számos mezőgazdasági vállalkozás számára meglehetősen kiszámítható és megbízható bevételi forrást jelentenek.
